Oldalak

2013. 07. 21.

Mángoldos cannelloni


 Hmmm....azt akartam írni, hogy ez lesz a második mángoldos recept a blogon. Erre a kereső azt állítja, hogy márpedig nincs mángold a blogon. Hát....izé....pedig most júliusban már második alkalommal készült, és még van mángold a hűtőben. Még hónap elején hoztam pár lapit Édesanyámék kertjéből, az egy szuper pitébe végezte (ha nagyon kíváncsiak vagytok, akkor az augusztusi Erdélyi Konyhában elviekben rá kellene bukkanjatok majd). Most pár napja ugyanabból a forrásból érkezett egy klasszisokkal nagyobb adag. Valami olyansmit akartam belőle, amit még nem készítettem. Én sem tudtam pontosan, hogy mit is. Így hát bementem a kamrába, s ott szembenézettt az egyik polcról némi, hatalmas lyukkal megáldott csőtészta, a cannelloni. A hűtőben árválkodott egy kevés tehéntúró, innen már össze is állt a kép a fejemben.
Hogy mi lett belőle a valóságban? Azt hiszem jobb mint amire számítottam.
Ja, utólag jut eszembe, hogy aktuális kedvencemből, a szerecsendióból is kellett volna reszeljek bele. A receptbe beírom, bíztos vagyok benne, hogy az élvezeti értékét csak fennebb dobja.



Hozzávalók 4 személyre:
  • 35 dkg tehéntúró
  • 20 dkg mángold
  • 1 nem túl nagy hagyma
  • 5 cikk fokhagyma
  • 3 tojás
  • őrölt fehérbors
  • frissen reszelt szerecsendió
  • 18 db cannelloni
  • 3 dl paradicsomlé
  • 5 dkg reszelt sajt 
  • 8-10 bazsalikomlevél


A cannellonikat soha nem főzöm elő, most sem tettem.
A töltelékhez a mángoldleveleket megmossuk, a vizet felitatjuk, az erős levélnyeleket eltávolítjuk (nehéz volna a csőtészta töltése azokkal...meg különben is, a nyuszika hatalmas lelkesedéssel cuppant rá), a többit apróbbra vágjuk. Hozzáadjuk a tehéntúróhoz a tojásokkal, a reszelt hagymával és a zúzott fokhagymával együtt. Fűszerezzük. Kitartó munkával a masszát a csőtésztába töltjük, egy túzálló tálba tesszük. Ha maradna ki 1-2 teáskanál töltelékünk, ne dobjuk ki. Öntsük fel a paradicsomlével, s úgy öntsük a töltött cannellonikra. Az apróra vágott bazsalikomleveleket szórjuk a tészta tetejére valamint a lecsorgott paradicsomlébe. Hintsük meg reszelt sajttal, toljuk sütőbe.
Nekem 170 fokon hozzávetőlegesen 1 óra alatt készült el.
Ha a töltött csőtésztákat egymásra is tesszük a tálban, vigyázzunk arra, hogy a paradicsomlé ne töltse ki teljesen a tálat, mert amikor a tészta puhulni kezd, majd helyezkedik, a szaftos léből ki fog csöpögni.

1 megjegyzés:

Névtelen írta...

Ez nagyon guszta! Hasonlót biztos hogy fogok én is készíteni.De mángoldot életemben nem láttam, tejféléket meg nem ehetünk.Viszont nagyon tetszik ez az étel:)