Oldalak

2013. 01. 29.

Füstölt véreshurka

Ó, hát én ezt már tavaly is készültem megosztani. Aztán haladt...végül maradt. No, de most. Igaz, a fotó az tavalyi, de ha már adva volt....megfogtam a kényelmesebbik felét. Ráadásul idén síma véreshurkát nem is csináltunk. Egyszerűen nem bírom beérni kevéssel. Azt hiszem, hogy kéthavonta bírnék egy hatalmas adag véreshurkát készíteni. Volt év, hogy augusztusban rázendítettem a véreshurkára, majd decemberben Oldalborda vett egy disznót, mondván: csinálj vérest, aztán hallgass. Most meg egyszerűen nem értem, hogy zsenge gyermekkoromban miért nem tetszett nekem eme étel. Valószínűnek tartom, hogy az esztétika nyomott latban. De mára ilyen kritérium nem oszt nálam.



Hozzávalók:
  • 1 kg szalonnabőr,   
  • 2 kg hús, 
  • 1,5 kg kemény szalona,   
  • 2-3 fej hagyma, 
  • 2 dl híg vér, 
  • 3-4 cikk fokhagyma, 
  • só, 
  • bors,
  • bél a töltéshez



A szalonnabőrt, húst kissé felvágjuk, a hagymát negyedeljük, majd kuktába téve addig pároljuk, míg a hozzávalók megpuhulnak. Kihűtjük és ledaráljuk. Közben a szalonát apró kockára vágjuk, majd a vérrel és a zúzott fokhagymával együtt a darált masszához adjuk. Ízlés szerint sózzuk, borsozzuk. Vékonybélbe töltjük, majd 80ºC-os vízben abáljuk. Akkor van kész, ha tűvel megszúrva nem véres lé folyik. Abálás után hideg vízzel leöblítjük majd rúdra téve megszikkasztjuk. Hideg füsttel tartósítjuk.


    1 megjegyzés:

    Kati írta...

    Én is imádom a vérest, a gomböccel együtt:) Főleg füstölve:) Régebb meg nem ettem volna semmi pénzért:) Mi egy kissé másképpen készítjük, nem szoktuk leőrölni, hanem úgy darabosan megy bele minden, jó csomborosan, isteni:)